Laikus EUs

Laikus EUs

Ciprusi alternatívák

2023. március 10. - Laikus Eus

Az orosz-ukrán háború és az Európa energiaellátását fenyegető veszély visszahozta a figyelmet a Földközi-tenger keleti részére. A régiót a földgáz és a zöld energia potenciális forrásának tekintik, de a Görögország, Ciprus és Törökország közötti konfliktusok komoly kihívást jelentenek. Az EU legfőbb célja, hogy diverzifikálja gázforrásait és csökkentse az orosz energiaimporttól való függőségét, miközben továbbra is az éghajlatvédelmi célok elérésén dolgozik. A Földközi-tenger keleti része potenciálisan mind földgázt, mind zöld energiát biztosíthatna, de a régió instabilitása és konfliktusai bonyolítják a helyzetet.

Az Európai Unió így  három kihívással néz szembe:

  • egyensúlyt kell teremtenie a rövid távú energiabiztonság és a hosszú távú éghajlati célok között,
  • támogatnia kell Görögországot és Ciprust,
  • és figyelembe kell vennie Törökország szerepét a regionális energetikai együttműködésben.

 

Az Uniónak azonban a lehető leggyorsabb megoldásokra van szüksége a földgázellátás terén, mivel az orosz forrásokat rövid távon kell pótolni. Az EU ugyanakkor az energiaszektor szén-dioxid-mentesítésére is törekszik, és 2030-ig 30%-kal kívánja csökkenteni a földgázfogyasztást. Ezért az alternatív gázszállítók keresése elsősorban rövid- és középtávú projektnek mondható, ami miatt az új szállítási szerződések se nem lehetnek hosszú távúak, és nem kapcsolódhatnak új gázvezetékek finanszírozásához

A Földközi-tenger keleti medencéjében található gázmezők esetében csak korlátozott LNG-szállítások képzelhetők el Izraelből és az egyiptomi Idku és Damietta területén lévő létesítményekből, mivel a gázvásárlás ezeken a létesítményeken keresztül rövid távon az azonnali piacon történik, és az európai vállalatok globálisan versenyeznek a korlátozott szállításokért. Jelenleg a kelet-mediterrán térségből származó további szállítások rövid távon csak a 2021-es orosz kínálat mintegy 3%-át tudnák pótolni, ami valljuk be, eléggé csekély mennyiség. A régióban további gázmezők fejlesztése legkorábban is csak 2025 és 2026 között várható. Amíg az Európai Bizottság az európai földgázigény strukturális csökkentését tűzi ki célul, nem valószínű, hogy találnak majd olyan cégeket, amelyek hajlandóak milliókat befektetni az új infrastruktúrába. 

Az elmúlt hónapokban a Ciprus partjainál lévő gáztartalékok kerültek a közbeszéd középpontjába. Az ENI, a TOTAL, az ExxonMobil, a Chevron, a NewMed Energy és a Shell energiaipari vállalatok négy gázmezőt fedeztek fel a Ciprusi Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében (EEZ): Aphrodite, Calypso, Glaucus és Cronos-1, amelyek becsült összmennyisége akár 600 milliárd köbméter gáz is lehet. Az ENI 2022 decemberében jelentette be a Zeus-1 gázmező felfedezését, amely hasonló méretű, mint a Cronos-1. A Chevron és partnerei megállapodást írtak alá az Afrodité gázmező fejlesztéséről, és tervezik egy csővezeték építését, amely az egyiptomi LNG-terminálokhoz csatlakoztatja az európai piacra irányuló export céljából.

Ennek a projektnek azonban számos politikai akadálya van: a ciprusi görögök és törökök között heves vita zajlik a nyereségmegosztásról, Törökország elutasítja Ciprus kizárólagos gazdasági övezetéről szóló megállapodásokat, valamint újfent beavatkozik a térségben folyó gázfeltárásokba. Ezek a konfliktusok azonban nem csak hogy veszélyeztetik a régió stabilitását és biztonságát, de el is riaszthatják a nemzetközi energiaipari vállalatokat attól, hogy a régióba fektessenek be.

 

Egy esetleges példa a régióból

 

Lebanon and Israel agree to 'historic' deal on maritime border and gas  fields | Euronews

Kép forrása: https://www.euronews.com/2022/10/11/israel-and-lebanon-reach-historic-us-brokered-maritime-border-deal

2022 októberében az izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy sikeresen lezárultak a tárgyalások a szomszédos Libanonnal a közös tengeri határok meghatározásáról. A megállapodás lehetővé teszi a tengeri földgázfeltárást, és mérföldkő a két ország közötti kapcsolatokban (a két állam hivatalosan még mindig háborúban áll egymással Izrael 1948-as alapítása óta). A megállapodás értelmében Izrael kizárólagos jogot kap a Karish gázmező fejlesztésére, és a mezőt üzemeltető francia Total vállalattal kötött kiegészítő megállapodás értelmében részesedni fog a bevételekből.

Törökország üdvözölte a megállapodást, és kampányolt a ciprusi közösségek közötti vita hasonló formában történő rendezése érdekében a jövőbeni gázexportból származó bevételek elosztásáról. Ankara azonban nem jelezte, hogy hajlandó tárgyalni még közvetve sem a Ciprusi Köztársasággal, amelyet nem ismer el. A Ciprusi Köztársaság és Törökország közötti megállapodás azonban lehetővé tenné a sziget déli részén található gázmezők fejlesztését, és alternatív szállítási útvonalakat nyitna meg. A jelenlegi politikai körülmények között azonban, különösen a Görögországban, Törökországban és a Ciprusi Köztársaságban közelgő választások miatt, a közeledés iránya az elkövetkező hónapokban valószínűtlennek tűnik.

 

Regionális konfliktusok, mint hátráltató tényezők

 

2022 nyarán Törökország megkérdőjelezte Görögország szuverenitását az Égei-tengeren található szigetei felett, és elutasította az ENSZ és az EU azon célját, hogy a ciprusi konfliktus megoldására egy kétközösségi és kétzónás föderáció jöjjön létre. Ehelyett Törökország kétállami megoldáson és az "Észak-ciprusi Török Köztársaság" nemzetközi elismerésén dolgozik. Egyes elemzők Ankara revizionista politikájára figyelmeztetnek, és megjegyzik, hogy Törökország már javasolta a határait 1923-ban rögzítő lausanne-i szerződés felülvizsgálatát. Bár Törökország megpróbálta normalizálni kapcsolatait más regionális országokkal, köztük Egyiptommal, Izraellel és az Egyesült Arab Emírségekkel, nem sikerült megtörnie az ellene irányuló szkeptikus frontot, amelyet ezek az országok, valamint Görögország és a Ciprusi Köztársaság alkotnak.

Törökország célja, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjéből, a Közel-Keletről és a Kaukázusból az EU-ba irányuló gázszállítások csomópontjává váljon, de ezt a célt nem fogja elérni a régió békéjének megzavarása mellett. Ankara orosz energetikai kapcsolatai továbbra is érintetlenek, 2021-ben a török gázimport 44,9%-át Oroszország adja, így érthető módon Ankarának nincs sok kedve Oroszország elleni nyugati szankciókhoz csatlakozni. Az ország vállalta, hogy 2053-ra klímasemlegessé válik, és ki kell dolgoznia egy szénkivonási stratégiát, amelyben a gáznak döntő szerepe van. Annak érdekében, hogy a megnövekedett gázigény miatt ne növekedjen az Oroszországtól való függősége, Törökországnak alternatívákat kell vizsgálnia, például a Földközi-tenger keleti medencéjéből vagy Azerbajdzsánból származó gázt.

Ciprusnak megvan a lehetősége a megújuló energiák felhasználására, hogy csökkentse a drága energiaimporttól való függőségét, és előmozdítsa az energetikai átmenetet. Az Európai Bizottság egy naperőmű létrehozását javasolja az ENSZ pufferzónájában, amelyet mindkét közösség használhatna. A bizonális villamosenergia-kereskedelem és az európai villamosenergia-hálózatba való integráció hozzájárulhatna a villamosenergia-hálózat stabilitásának növeléséhez és további közös projektek megvalósításához. A ciprusi törököknek az európai villamosenergia-hálózatba való integrálása elősegíthetné a két közösség közötti együttműködést, de politikailag ellentmondásos.

Szakértők szerint az Uniónak felül kellene vizsgálnia a kelet-mediterrán térség földgázkészleteinek értékesítésére szolgáló új infrastruktúrákkal szembeni ellenállását, hogy növelje az energiaellátási biztonságot és csökkentse az éghajlatot károsító széntüzelésű energiatermelésre való rászorulást. A szervezetnek továbbá ösztönözni kellene a kelet-mediterráni térségben a regionális együttműködést, beleértve a gázmegosztást és a ciprusi törökök bevonását a transznacionális projektekbe. Célszerű lenne az olyan transznacionális energiaprojektek támogatása, amelyeket nem érintenek a térségben zajló konfliktusok, mint például a görög-egyiptomi együttműködési projektek. 

Az Unió folyamatosan keresi az új, alternatív forrásokat a háború kitörése óta, amelynek egyik haszonélvezője lehetne a Földközi-tenger keleti régiója. Ehhez azonban a mély, több évtizede húzódó geopolitikai konfliktusoknál kellene elásnia a csatabárdot a térség államainak, amely jelen helyzet szerint továbbra sem tűnik egyszerű feladatnak.

 A blogbejegyzés az alábbi publikáció alapján készült: Moritz Rau (2023), Europas Energiekrise und der östliche Mittelmeerraum. doi:10.18449/2023A10, https://www.swp-berlin.org/publikation/europas-energiekrise-und-der-oestliche-mittelmeerraum

 

Kultúra vagy állatkínzás?

A bikaviadalok nyomában

Pedro Sánchez, Spanyolország szocialista miniszterelnöke október 6-án bejelentette, hogy olasz és francia mintára 2022-ben minden tizennyolcadik születésnapját ünneplő fiatal egy 400 euró értékű kulturális utalványt kap. Az intézkedéssel egyrészt segítő kezet nyújtanának a szebb időket is megélt iparágnak, valamint magát a kultúrát is közelebb szeretnék hozni a fiatalokhoz.

A spanyol kultúra szerves részét képező bikaviadalok azonban a várakozásokkal ellentétben kimaradnak az ágazatot megcélzó támogatásból. María Jesús Montero, az ország pénzügyminisztere szerint kénytelenek voltak eldönteni, melyek azok a szektorok, amelyeket nagyobb előnyben részesítenek jelen helyzetben; függetlenül attól, hogy például a bikaviadalt több spanyol jogszabály is alapvető kulturális, művészeti elemként nevesíti meg. (Aminek köszönhetően a matadorok akár művésznek is nevezhetik magukat.). Felmerülhet a kérdés, hogy mennyiben gazdasági, és mennyiben elvi probléma áll a határozat mögött. A döntés továbbá azért is kettős, mivel például maga a spanyol kulturális minisztérium ítéli oda minden évben a Nemzeti Bikaviadal-díjat.

El torero Manuel Escribano recibe al toro a puerta gayola en la corrida de la Feria de San Miguel (Sevilla) del 3 de octubre.

Forrás: El País

A  több mint 130 éves múltra visszatekintő torreádor játék manapság egyre nagyobb ellenszélben kénytelen helyt állni. Legutóbb a Twitter hívta fel magára a figyelmet azzal, hogy letiltott egy fiókot, amely a népszerű Morante de la Puebla viadalairól töltött fel felvételt. A csatorna szembement az oldal irányelveivel, mivel az ott megjelent tartalom túl nyers volt, valamint a véres jelenetek és a „szadista élvezet” is károsnak bizonyult a felhasználókra nézve. Puebla szerint szó sincs szadizmusról, épp ellenkezőleg: a felhasználói fiók letörlésével a véleménynyilvánítás szabadsága került veszélybe.

Tavaly májusban szintén nagyobb felháborodást váltott ki a spanyol kultúrminiszter egyik nyilatkozata egy mentőcsomagról, amelyben a több tízmillió eurós veszteséggel sújtott ágazatot meg sem említette a korona-helyreállítási alappal kapcsolatban. Márciusban Uribes korrigálta magát, amikor az újabb kulturális támogatások kapcsán háromszor is megemlítette a bikaviadalt, és úgy vélte, hogy az összeegyeztethető az állatjóléttel.

Az ibériai országban egyébként 2013-ban, a konzervatív Rajoy-kormány alatt nyilvánították a bikaviadalt nemzeti kulturális örökséggé. A közelmúltban pedig leginkább az erősen jobboldali Vox párt lépett elő az esemény önkéntes fővédnökévé.

 

Források:

https://elpais.com/cultura/2021-10-07/lo-toros-no-estaran-incluidos-en-el-bono-cultural-del-gobierno.html

https://www.faz.net/aktuell/feuilleton/debatten/stierkampf-video-gesperrt-sadismus-oder-meinungsfreiheit-17446283.html

Két kerékre fel!

A fővárosban április végén kerékpársávot jelöltek ki a Nagykörúton, egyelőre ideiglenesen. Azonban mi a helyzet a kontinens többi országában? Elhozhatja a koronavírus a biciklis forradalmat? Európai körkép következik.

letoltes.jpg

Fotó: Reuters

Milánóban, a koronavírus olaszországi epicentrumában április 24-én jelentették be, hogy év végéig –a már meglévő 220 km hosszúságú kerékpárút-hálózat mellé- 35 kilométernyi új bicikliút építését tervezik. A vélhetően decemberig tartó munkálatok során a város fő sugár- és körútjai mentén növekszik majd a kerékpársáv-hálózat.

A belga fővárosban április 29-én jelentették be, hogy további 40 kilométerrel növelik a kerékpárút-hálózat hosszát. Brüsszel még korábban határozott arról is, hogy a kerékpározás népszerűsítése érdekében korlátozni fogják a városközpontban a járműforgalmat.

Lisszabonban tavaly alig 60 kilométernyi út volt a kerékpárosok részére fenntartva, amelynek nagy része a külvárosban volt. Azonban ez a szám drasztikusan növekszik, mivel mostanra már 90 kilométernyi útszakasz áll rendelkezésre, a cél pedig az, hogy év végére megduplázzák ezt a számot.

Franciaországban országos és helyi szinten is vannak intézkedések a biciklizés előmozdítása érdekében. A francia kormány külön alapot hoz létre a biciklizés támogatására, melyből többek között oktatásra, infrastruktúrára költenek, valamint minden kerékpáros jogosult lesz 50 eurónyi javításra a regisztrált szervizekben. Párizsban pedig 650 kilométernyi ideiglenes kerékpársávot alakítanak ki május 11-étől, a korlátozások lazításától kezdődően. Továbbá a főváros polgármestere még a járvány kitörése előtt megígérte, hogy 2024-ig minden utca a városban kerékpár-barát lesz.

Berlin Kreuzberg negyedében szintén ideiglenes sávot alakítottak ki a bicikliseknek, melyet azóta országos intézkedések követtek. Ezek alapján a németországi autósoknak meg lesz tiltva a kerékpársávon való megállás, várakozás; valamint a törvényben előírt másfél méteres távolságot is szigorúan be kell majd tartani.

defa69e8-334d-4a91-963d-81760dcb39cf-large16x9_ap201133115442111.jpg

Fotó: AP News

A skót kormány szintén egy pénzügyi alapot hozott létre, amely a különböző ideiglenes intézkedéseket támogatja majd. A 10 millió fontos alap legfőképp a kerékpárutak és a járdák fejlesztésére irányul.

Spanyolországban az ökológiai átállásért felelős minisztérium ajánlásokat fogalmazott meg az 5000 főnél nagyobb lélekszámú településeknek. A nyílt levél szerint a kormány szorgalmazza a kerékpárhasználatot, azonban a madridi városvezetés egyelőre nem tervezi az ideiglenes biciklisávok kialakítását. Teresa Ribera miniszter asszony a Spanyol Önkormányzatok és Tartományok Szövetségének címzett levelében emellett még a kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek újbóli megnyitását kéri, melynek hatására egy hónapos szünet után Madridban újból elérhetővé vált a BiciMAD, az ottani Bubi.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a koronavírus utáni időszakban valóban jelentős változások lesznek-e majd a kerékpározási szokásokban, az viszont egyre jobban látszik, hogy a jelenség politikai támogatottsága fokozatosan nő.

 

Források:

https://www.comune.milano.it/-/mobilita.-a-dicembre-35-km-di-nuove-ciclabili-a-milano

https://www.forbes.com/sites/davekeating/2020/04/23/cars-not-welcome-in-europes-cities-when-lockdowns-end/

https://www.politico.eu/article/helped-on-by-the-coronavirus-covid19-brussels-battles-its-car-culture/

https://www.elpais.com/sociedad/2020-04-16/la-bicicleta-aliada-contra-el-coronavirus.html

https://www.forbes.com/sites/carltonreid/2020/04/22/paris-to-create-650-kilometers-of-pop-up-corona-cycleways-for-post-lockdown-travel/

https://www.bbc.com/news/world-europe-52483684

https://www.transport.gov.scot/news/10-million-to-support-pop-up-active-travel-infrastructure/

https://www.madridiario.es/madrid-descarta-implantar-carriles-bici-provisionales-suscitan-discrepancias-asociaciones-ciclistas

Felhalmozott feleslegek

A lezárások miatt egyes termékek iránt világszerte drasztikusan csökkent a kereslet. Jelen cikkünkben három érdekes esetet szeretnénk bemutatni ezzel kapcsolatban.

A holland tulipántermelőknek március 13-a tényleg péntek 13 volt. Az ország egyik legismertebb gazdasági ágazata hatalmas kihívással néz szembe. Szerte a világban bezártak a virágboltok, így a holland tulipán iránti kereslet is megszűnt. Ráadásul pont egy olyan kritikus időszakban, amikor igazán jövedelmező az ágazat, hiszen március-májusra esik nőnap, húsvét és anyák napja is. S mivel a tulipán is csak körülbelül 8 hétig virágzik, így még jobban sújtja a vírus a termelőket, akik sajnos nem tudtak mit kezdeni a felhalmozódott virágkészlettel, s kidobták a felesleget.

merlin_171476217_82b1f92d-0024-4091-8b5e-75c360467346-superjumbo.jpg

Forrás: New York Times

Belgiumban már talán egy fokkal jobb a helyzet. Vagy talán kevésbé rosszabb. A szomszédos országban a burgonyakészlet halmozódott fel. Az eladók ugyan buzdították a belgákat, hogy minél több krumplit vásároljanak, azonban így is rengeteg felesleg marad. A világ legnagyobb burgonyaexportőre egy hatalmas válsággal néz szembe. A nyári fesztiválok elmaradnak, az éttermek, bárok valószínűleg utoljára nyitnak ki, így a megtermelt burgonya több, mint 40%-a mehet a kukába. Ward Claerbout, egy burgonyatermesztő cégtől így fogalmazott:

Az egész ágazatunk egy nagy válsággal néz szembe. Nemcsak a belga embereket, hanem az egész világot arra buzdítjuk, hogy egyen minél több krumplit.

A helyzetet pedig talán Írország kezeli a legjobban. Az ír sörök is a lezárások áldozatául estek, ráadásul itt is rendkívüli események maradtak el. Elég csak Szent Patrik, Írország védőszentjének a napjára gondolni. Természetesen a hordókban a sörök elállnak egy ideig, azonban mindenképp nagy bevételkieséssel kell számolniuk az íreknek is. Miután egy hordót a sörcsaphoz rögzítettek, azt ajánlott egy-két héten belül felhasználni, s természetesen a felnyitott hordókat már nem lehet újból lezárni. Írországban mintegy 7000 kocsma található, s a legkisebben is akár tízféle sör kapható. Azonban egyes források szerint a felesleges sört nem öntik ki, hanem ehelyett elpárologtatják, s a maradékot állati takarmánnyá vagy műtrágyává alakítják át.

Érdekes és aggasztó helyzeteket szül a koronavírus, melyre szerintünk a fenti három eset tökéletes példa.

 

Források:

https://www.nytimes.com/2020/04/12/world/europe/netherlands-tulips-coronavirus.html

https://www.politico.eu/article/belgian-patriots-in-friteries-cant-eat-their-way-out-of-the-potato-crisis/

https://www.irishtimes.com/news/ireland/irish-news/down-the-drain-time-to-be-called-on-kegged-beer-when-lockdown-ends-1.4226254

Merre tovább ACP?

Az Európai Unió (és korábban az EGK) régóta foglalkozik a fejlődő országokkal. Ugyan az európai fejlesztési politikának 1992-ig nem volt kifejezett jogi alapja, mégis már korábban is számos lépés történt a gazdasági kapcsolatok elmélyítése érdekében. Jelen cikkünkben az Európai Unió fejlődő országokbeli szerepvállalásának a megnyilvánulásait szeretnénk röviden bemutatni.

Az EU és az ACP országok (másnéven AKCS országok, afrikai, karibi és csendes-óceáni) kapcsolata egészen 1975-ig nyúl vissza, amikor is aláírták az első Loméi Egyezményt. A Togó fővárosában aláírt megállapodás értelmében 46 fejlődő ország mezőgazdasági és feldolgozóipari termékei vámmentesen érkeznek a Közös Piac területére. Másrészt az EGK az Európai Fejlesztési Alapból pénzügyi, valamint az Európai Beruházási Bankon keresztül beruházási segélyt is biztosított az APC-országok számára. 1975 után három további egyezmény született (Lomé II, Lomé III., Lomé IV.), melyekkel alapvetően hat együttműködési terület jött létre:

  • szabad (vám- és kvótamentes) piacra lépés az európai piacokra.
  • az exportbevételek stabilizálására hozták létre a Stabex2 valamint a Sysmin3 stabilizációs rendszereket (az egy vagy néhány mezőgazdasági és bányászati termék exportjától függő országok – a világpiaci árak változása következtében csökkenő exportbevételeinek kezelése érdekében.)
  • ipari együttműködés keretében az EU célja az ipari és technikai fejlesztés
  • a technikai együttműködés során a gazdaságfejlesztés, valamint a modernizáció elősegítése volt az alapvető cél.
  • a szabad külföldi működő-tőke áramlás biztosításában.
  • pénzügyi támogatás az Európai Fejlesztési Alapból, az Európai Beruházási Banktól, illetve a közös költségvetés idevonatkozó tételeiből.

A Loméi Egyezmények öt-öt-öt, illetve tíz évre szóltak. Azonban az együttműködést mindkét fél folytatni kívánta, ezért 2000-ben a Lomé IV-et felváltotta a Cotonoui megállapodás. Az immár 79 országot magába foglaló egyezmény három pilléren nyugszik:

  • gazdasági fejlesztés az AKCS-országok ipari, mezőgazdasági, valamint idegenforgalmi ágazataira összpontosítva;
  • szociális és humán fejlesztés az egészség, az oktatás és az élelmezési szolgáltatások javítása céljából; valamint
  • regionális együttműködés és integráció az AKCS-országok közötti kereskedelem ösztönzése és bővítése érdekében.

 

A Tanács infografikája a Cotonoui megállapodásról

A szerződésben foglaltak szerint a megállapodás 2020 februárjában hatályát vesztette. A partnerség folytatása érdekében 2018 szeptemberébe elkezdődtek a jövőbeli megállapodásokra vonatkozó tárgyalások. Első fordulója 2018 december 14-én, második fordulója 2019. április 4-én zárult le. A jövőbeli egyezmény várhatóan olyan ügyekre is ki fog térni, mint a demokrácia és az emberi jogok, a szegénység felszámolása, a béke és a biztonság, illetve a migráció és a mobilitás. Ugyan tavaly április óta nem történt érdemi előrelépés az ügyben, mégis jól látszik, hogy az EU és a fejlődő országok közöti együttműködés egyre több területre fog kiterjedni. Az eredeti február 29-ei határidőt azonban nemrég 2020. december 31-éig meghosszabbították. Érthető okokból a jelen helyzetben mindkét félnek a koronavírus elleni küzdelemmel kell foglalkoznia, azonban mindenképp érdemes fejünkbe vésni a dátumot, s figyelemmel kísérni az esetleges előrelépéseket.

 

Források:

https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/cotonou-agreement/

https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/cotonou-agreement/

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=LEGISSUM:r12101&from=en

Udvari Beáta: „Látványos eredménytelenség”: a Loméi Egyezmények hatásainak statisztikai vizsgálata

Magán vagy állami kézben?

A lombardiai egészségügy nyomában

Rengeteg olasz orvos az egészségügyi rendszer vegyes berendezését okolja a koronavírus elterjedéséért. A rendszer története, amelyben az állami- és a magánkórházak egyszerre versenyeznek az adófizetők pénzéjért, egészen 1997-ig nyúlik vissza.

Tovább
süti beállítások módosítása